A drasztikus lépések általában zátonyra futnak, mert kimerítik az energia tartalékainkat, nagy akaraterőt igényelnek, ami véges. De egy folyamatos, kis változás hozhat hatalmas eredményeket.

Hosszú ideig egyhelyben ülni több szempontból is veszélyes:

• nagy terhelést jelent a keringési rendszerre
• hibernálja az izmokat, csökken a vérmennyiség így a tápanyag mennyisége ami az izmokba jut
• lassul az anyagcsere, a jó koleszterin termelés
• zsírbontó enzim vérmennyisége csökken
• növeli a csontritkulás kialakulásának esélyét

Már azzal is sokat javítunk a helyzeten, ha 5 percre felállunk az íróasztal mellől és mozgunk egy kicsit (gyorsítja az anyagcserét). Ha nem fér bele a napjainkba a 15-30 perc egybefüggő mozgás, már akkor is előre lépést jelent, ha ezt a 15 percet 5×3 percre felbontjuk és alkalmanként 3 percet mozgunk.

Ne akarjunk egyszerre mindenen változtatni, ne akarjunk egyszerre mindent lecserélni. Elég arra törekedni, hogy minden nap egy kicsivel jobbak legyünk, mint az előző nap. Ugyan, így hosszabb idő kell a változáshoz, de ez egy biztos módja a tartós változásnak.

Szerencsések azok az emberek, akik teher alatt tudnak jól teljesíteni. Ők a félelmet át tudják alakítani izgalommá, egy megpróbáltatás előtt izgatottá válnak, minél nagyobb a kihívás, annál lelkesebbek és produktívabbak lesznek. De sokan nem így működünk, sokaknak a kreativitása pont akkor van gátolva, amikor a legnagyobb szüksége volna rá.

Az író véleménye szerint (és ezzel alapvetően én is egyetértek) a stressz maga a félelem, rossz, negatív érzések alapja mindig valamilyen félelem. A sikeres emberek és a gyerekek ezt nyíltan a nevükön is nevezik, belátják, hogy félnek. Mások kerülgetik ennek megnevezését, helyette szorongásra, idegességre, stresszre, felelősség fóbiára hivatkoznak (ezeknek mind valamitől való félelem az alapja).

Ez egy teljesen természetes reakció, az ismeretlen félelmetes, és a félelem a mindennapok része, a cél, hogy ne hagyjuk, hogy ez kontrollálja az életünket. Ehhez tudatosítsuk magunkban:

• nem baj ha valamit rosszul csinálunk, nagyobb gond ha meg se próbáljuk
• nem mindig a biztonságba való visszavonulás a megoldás, sőt az igazi jutalom, a megoldás mindig a komfort zónánkon kívül vár ránk (a siker is itt található)

A félelem értékes erőforrás:

• minél jobban szeretnénk valamit, annál jobban félünk, ez normális, fogadjuk el, ez hajtsa az optimizmusunkat és építse a hitünket, ne hagyjuk, hogy elvegye a kedvünk
• építsük be az elvárásainkba, készüljünk fel rá, mint a változás szükséges velejárójára és ne haragudjunk magunkra, ne süllyedjünk bele, amikor megjelenik

Próbáljuk meg felismerni mitől félünk, ha ez nem megy, akkor nyugodtan kérjünk segítséget szakembertől. A kaizen módszer előnye, hogy amíg erre a kérdésre választ kapunk, addig se kell lemondanunk az álmaink, céljaink megvalósításáról. Kis lépésekkel lopva megkerüljük a félelmet és új szokásokat építünk be a mindennapjainkba, amik kielégítik az agy változásra sürgető igényét, új idegi kapcsolatok jönnek létre, motiváltak leszünk és lépésről lépésre valósíthatjuk meg az álmainkat.