A Nap és a Hold hatása szemmel érzékelhető, hiszen azt mindannyian megtapasztaltuk már hogyan váltanak át a nappalok éjszakába és újra nappalba, a női ciklusok Holddal való kapcsolata is mára már többé-kevésbé elfogadott, de az apály-dagály és Hold hatása biztosan ismerős mindenkinek.

A kérdés az, hogy Naprendszerünkben keringő többi bolygónak vajon milyen hatása lehet az emberi szervezetre?

A kvantummechanika (más néven kvantumfizika) fejlődésének köszönhetően az elmúlt 1-2 évtizedben tudományosan bizonyított, hogy nem az atomok a legkisebb oszthatatlan egységek, a Newton-i fizika sziklaszilárdnak hitt elméleteit is megkérdőjelezte és valamennyire elfogadottá tette, hogy az elemi részecskék a megfigyelők várakozásainak megfelelően viselkedhetnek részecskeként, valamint hullámként is, akár egyszerre 2 helyen is lehetnek.

Ennek a tudományágnak és a régi korokból fennmaradt, klasszikus gyógyászati rendszereknek (pl.: Hagyományos Kínai Orvoslás, Ayurvéda) többé-kevésbé már az is elfogadott, hogy az emberi test, az állatok a növények, de még a kristályok is többek, mint szilárd anyaghalmazok. Minden, ami az univerzumban létezik különböző frekvenciájú hullámokból áll, így a bolygók is. Ezek a “hullámtestek” hatással vannak egymásra.

A bolygóknak (a Holdunknak és a Napunknak is) megvan a maguk frekvencia tartománya, ami rezonál az emberi testben található, hormonelválasztásért felelős mirigyekkel. Ezek a hormonok (jelátvivő anyagok) biztosítják az emberitest szervei közötti kommunikációt, szabályozzák a szervezet működését, ritmusát.

Ezt talán annyival érdemes még kiegészíteni, hogy a fent említett 2 gyógyászati rendszer alapján az emberi testben található mirigyek párhuzamba állíthatók, a 7 főcsakrával, ezek a csakrák (forgó kerekek) az úgy nevezett kozmoszi energiákat közvetítik, az embereket körülvevő energiamezőkbe (aura) és ezen keresztül az emberi testbe.

Melyik bolygó, melyik csakrához és belsőelválasztású mirigyhez kapcsolódik?