Hogyan ne ragadj a negatív érzelmeid fogságában, ne csak sodródj az élettel, hanem te irányítsd az életed?

Mindenki saját maga teremti meg a világát, ezért érzi mindenki úgy, hogy neki van igaza és ez valóban így van, mindenkinek más a valóság. Abban viszont megegyezhetünk, hogy mindenkinek a valóságát befolyásolja az aktuális érzelmi állapota.
Olyannyira befolyással vannak ránk, hogy akár meg is tudjuk betegíteni magunkat, hogy bebizonyítsuk, hogy valamiben nekünk van igazunk.

Bármennyire szeretnénk azt hinni, hogy józanész alapján hozzuk meg döntéseinket, érzelmi alapon döntünk és nagyon nagy hatással vannak ránk az alap berögződéseink, amiket családunk, környezetünk kicsi korunktól való megfigyelése során építünk be a tudatalattinkba.

Legmélyebb félelmeink például, félelem a haláltól, magánytól, öregedéstől, kudarctól, veszteségtől, általában már hozzuk magunkkal (előző életekből) vagy belénk nevelik. Egy gyermek alaptermészetét illetően nem ismeri a félelmet, jó esetben a feltétel nélküli szeretet csodálatos védőburkában él és nem fél, számunkra már hajmeresztőnek vélt dolgokat végrehajtani.

Sokan élünk manapság apátiában, beletörődésben, csendes kétségbeesésben, mindent meg tudunk magyarázni, hogy miért rossz és mindig meg tudjuk magyarázni, hogy mi miért nem tudunk változtatni rajta és miért nem a mi felelősségünk, miért vagyunk túl kicsik hozzá.

Ezek csak kifogások, sokkal kényelmesebb a komfort zónánkon belül maradni, mint kilépni az ismeretlenbe, ahol akár jobb is lehetne. Talán meglepően hangzik, de alapvetően az ember nem tud mit kezdeni a túl sok jóval sem, legtöbb esetben belénk nevelik, hogy kicsik, kevesek és tehetetlenek vagyunk. Meg kell tanulni elfogadni, hogy ennél sokkal többre vagyunk hivatottak, hogy jár nekünk a jó és a bőség.

Jó hír, hogy a feltétel nélküli szeretet állapotába mi is bármikor visszatérhetünk, hiszen a félelem egyszerűen csak a szeretet hiánya, a félelem ellentéte nem a bátorság, hanem a szeretet. Abban az esetben, ha sikerül egy bizonyos fejlődési szintre eljutnunk, ismét képessé válunk a félelem nélküli életre. A szeretet tisztít, gyógyít, megnyugtat és kezedbe adja az életed irányításának lehetőségét.

• Amikor úgy döntünk, hogy elindulunk a szeretet útján, akkor először is meg kell határoznunk, hogy kik is vagyunk és merre tartunk.
• Ha megvan a célunk tudatosítsuk, hogy az út valószínűleg hosszú lesz és érnek minket nehéz helyzetek, de ne engedjünk a félelemnek, ezek is a mi javunkat, fejlődésünket szolgálják (eltávolít valamit az életünkből, ami már nem szolgálja a fejlődésünket, helyet teremt az újnak).
• Nehéz elfogadni a változást és valószínűleg tiltakozni fog az egonk, megpróbál visszafordulni a már ismert, “biztonságos” rosszhoz, erre a pontra készüljünk fel, sajátítsunk el olyan technikákat, melyek segítenek pozitív érzelmi állapotban maradni (meditáció, mozgás, “én”idő, kirándulás, séta a természetben, barátok, család támogatását is igénybe vehetjük), tartsunk ki és ne alakítsunk ki ilyenkor új rossz szokásokat.
• Beszéljünk magunkkal szeretetteljesen de keményen, nem vagyunk a körülményeink áldozatai, vállaljunk felelősséget az életünkért, a velünk történő eseményekért, keressük a megerősítéseket.
• Amennyiben magunkkal már tudunk jól kommunikálni, tanuljunk meg környezetünkkel (a legutolsó idegennel is) emberként kommunikálni, tisztelettel, szeretetteljesen, keressük mindenkiben a jót, még akkor is, ha elsőre nehéz azt meglátni, ne ítélkezzünk, mert nem tudhatjuk miért vált olyanná, amilyen. Nem áll jogunkban ítélkezni mások felett, nem tudhatod mi az oka a cselekedetének.
• Senkivel szemben ne legyenek nagy elvárásaink, de mindig keressük, hogy milyen céllal került az életünkbe, milyen jót fog hozni, mit tanulhatunk tőle.
• Ne nyomd el az érzelmeid, mert felhalmozódnak és megbetegítenek. Igen a cél a feltétel nélküli szeretet, de emberként a dualitások világában élünk, sötét nélkül nincs világosság, lent nélkül nincs fent, fájdalom nélkül nincs boldogság, ahhoz hogy tudjuk mi a jó meg kell ismerni a másik oldalát is, csak ne hagyjuk, hogy a félelmeink ebben az állapotban tartsanak. Éljük meg a fájdalmaink, de ne ragadjunk bennük, ez az érzés, ez a helyzet nem örök, egyszer el fog múlni.
• Mire jó a szerelem: a jelenben élsz, megéled a pillanatot, megtaníthat arra, hogy a másik ember nem a tulajdonunk, nem birtokolhatjuk de nem is veszíthetjük el, lebontjuk a falakat, amiket magunk köré építettünk és teret adunk az élet kibontakozásának, a pozitív élményeknek, érzéseknek.