Nagy hangsúlyt kap manapság a kommunikáció, teljesen jogosan, “egymással élünkből” valahol átfordultunk “egymás mellett élünkbe”.

Egyre nagyobb házak, terek lehetővé teszik, hogy mindenki el tudjon zárkózni.
Egyre több kütyü, rengeteg sorozat, film tökéletes arra, hogy még véletlenül se egymással foglalkozzunk, nagyszerűen el tudunk menekülni a hétköznapok szürkeségéből, a való világból.

Sokan és sokszor elfelejtik, hogy milyen fontos szerepe van a megfelelő kommunikációnak az emberi kapcsolatainkban, milyen gyógyító hatással lehet ránk 1-1 mélyreható beszélgetés.
Az alábbi pontok fontosságát a saját bőrömön tapasztaltam és szoktam tapasztalni nap, mint nap:

• Fontos, hogy érezzük, akivel együtt élünk érdeklődik irántunk, fontosak vagyunk neki és ez kölcsönösen oda-vissza kell működjön. Ha néha a tv-ből vagy telefonból felnézve odaköpnek 1-1 szót, nem kifejezetten a figyelem érzését kelti bennünk, ez nem kommunikáció. Mi is figyeljünk a másikra, érdeklődjünk.
• Egy csomó veszekedést, félreértést, haragot el lehetne kerülni, ha tudjuk mikor kell csendben maradni. A szünet ugyanúgy a kommunikáció fontos része, megtanulni figyelmesen hallgatni épp olyan fontos, mint megtanulni szépen beszélni.
• Nem mindegy milyen formában, milyen hangnemben beszélünk egymással, bizonyos kifejezések kerülése akkor is célszerű, ha éppen idegesek vagyunk, mert ezekkel feleslegesen bántjuk egymást. Vonuljunk el néhány percre, kicsit nyugtassuk le magunkat, ne keveredjünk felesleges szóváltásokba.
• Legyünk nyitottak, ha már valakit választunk magunk mellé pár évtizedre, akkor érdemes megtanulni, hogyan tudunk tisztelettudóan, de teljesen őszinték lenni, ne legyenek tabu témák, még akkor se ha valamiről épp kényelmetlen vagy nehéz beszélni. Ez olyan intimitást ad a kapcsolatnak, ami hosszútávon egy nagyon jó alapot fog képezni az élet által hozott megpróbáltatások talaján.
• Ha valami zavar beszéljünk róla, ne kezdjük el egyből egymást hibáztatni, keressünk közösen konstruktív megoldásokat.
• Próbáljuk nem felerősíteni egymásban a negatív érzelmeket, fontos az empátia a beszélgetés során, de ne hagyjuk belesüllyedni egymást a negatív, romboló gondolatokba, érzelmekbe.

Ne csak a rosszra koncentráljunk, ne mindig csak a feladatokat vegyük át, ne mindig a probléma kezelés legyen előtérben.
A rohanó hétköznapokban, még zsúfoltabb hétvégéken, folyamatos elintézendő feladatok és kötelező programok mellett hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a pihenésre, feltöltődésre is időt kell szakítani.

Beszéljünk az álmainkról, új céljainkról, pozitív élményeinkről is egymásnak.
Néha tegyünk sétát a kedves közös emlékeink között.
Időnként dicsérjük meg egymást, mondjuk el a másiknak mennyire örülünk, hogy az életünk része, milyen fontos számunkra.
Emeljük ki egymás pozitív tulajdonságait, mennyire büszkék vagyunk rá, hogy ő a párunk.
Fontos, hogy őszinte legyen, csak olyat mondjunk, amit komolyan is gondolunk.

Igen ez hízelgés, de valljuk be őszintén ha tisztán, szívből jön, kinek nem esik jól, ha bókolnak? Csak a nagy rohanás közepette hajlamosak vagyunk ezekről az apróságokról megfeledkezni, pedig nem kerülnek semmibe, viszont jelentős javulást tudnak hozni a kapcsolatainkba, hétköznapjainkba.